Tegyük fel, hogy a szubszaharai feketék agytérfogata szignifikánsan kisebb az európai fehéreknél. (Beals et al., 1984, erre a mérési eredményre jutott, Table 2, 1276 vs 1362 ccm) Vajon nem lenne jobb, ha ezt a tudást a tudósok megtartanák maguknak? Egyáltalán, minek méricskélik a koponyákat, mint a nácik?

Sajnos a valóság akkor is hatással van ránk, ha nem hiszünk benne vagy nem tudunk róla. Nemrég a strassburgi bíróság elmarasztalta Szlovákiát a roma kisgyermekek diszkriminációja miatt: ugyanis a roma gyermekek közül sokkal többet küldtek az elvileg független (ezek szerint rasszista) szakmai bizottságok kisegítő iskolába, mint a fehér gyermekek közül. A diszkriminációra ez a tény (tehát hogy sokkal több roma gyereket küldtek kisegítőbe) a bíróság szerint kielégítő bizonyítékot képezett. De mi van, ha valaki objektíven felmérné ezeket a kisgyerekeket (elvileg a szakmai bizottságok is ezt tették), és azt találná, hogy a roma kisgyermekek között valóban több a fogyatékos, mint a fehérek között? Más szóval, mi van, ha mégsem a rasszizmus volt az oka a sok fogyatékosnak a roma kisgyermekek között? A bíróságban fel sem merült ez a lehetőség, pedig nagyon súlyos következményei vannak a döntésnek, ha esetleg így lenne. (Nem tudom, az egyetlen cigányokra vonatkozó mérés Rushton egy tanulmányában szerepelt, ami egyébként történetesen nagyon alacsony intelligenciát mért szerbiai cigányok között.)

Ha véletlenül valóban több a fogyatékos egy etnikai csoportban, de a bíróság ítélete alapján diszkriminációnak minősül az adott csoportból több gyereket kisegítőbe küldeni, akkor a bíróság ítélete azt jelenti, hogy vagy jópár egészséges gyereket is kisegítőbe kell küldeni (ez nagyon rossz nekik), vagy (ez a valószínűbb) számos fogyatékos gyereket kényszerítünk rendes iskolába - ahol aztán sem ő nem tud rendesen teljesíteni (és nem kapja meg a fogyatékának megfelelő szakértelmet az átlagos képességű gyerekekre kiképzett pedagógustól), sem pedig az osztálytársai, akik a fogyatékos osztálytársak lemaradása miatt nem tudnak megfelelően haladni az anyaggal. Más szóval, ez minden érintettnek rossz.

És rengeteg ilyen eset lehetséges. Gyakorlatilag nem kell sokat gondolkodni azon, hogy szinte bármilyen kellemetlen ténynél találjunk példát arra, hogy a tény nemtudása nagy mértékben súlyosbítja a tényből fakadó károkat, illetve megakadályozza, hogy mi magunk legalább enyhíthessük a kellemetlen tény következményeit.

Hát ezért. Már persze azon túl, hogy a valóság ismerete önmagában véve érték, amiért bizonyos áldozatokat is érdemes volna hozni.

A bejegyzés trackback címe:

https://thedarkenlightenment.blog.hu/api/trackback/id/tr495734634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása